Chronique, p a r Z . Biró.

L ' A n t e u r examine au po in t de vue de l a s y l v i c u l t u r e l ' impor tance d u re tour de l a Ruthén ie á l a mére-patr ie , et demaude qu on eontinue ónergiquement le boisement de l a Grande-P la ine , car les peuplements actuels ne suffisent toujours pas á eouvr i r les besoins en bois d 'oeuvre de l a H o n g r i e .

#

Chronicles. B y Z. Biró.

The au thor discusses, f ron i the s t andpo in l of fores t ry , the impor tanee of the r e t u r n of so-ca l led " R u t h e n i a " and demands energetie c o n t i n u a t i o n of afforestat ion w o r k on the Grea t P l a i n (Alföld), as H u n g a r y ' s t i m b e r requ i rements cannot be supp l i ed f r o m i ts present woodlands .

Kárj)átalja erdőkiucse. í r ta : Szent-Istvány Aladár .

A z E r d . L a p o k f. évi I . füzetében beszámoltam a bécsi döntés a lap ján v isszakapot t Fe lv idék erdőterületeiről. E b b e n az ismertetésemben k i m u t a t t a m , hogy erdőállományunk gyarapodása nem hozott lényeges j avu lás t az ország fakészletének és népességének egymáshoz való arányában. A fainség a régi maradt . A tűlevelűek hiányából folyó nehézségek sem enyhültek.

Beszámolásomat ezekkel a s z a v a k k a l végeztem: „(!yö-keresen csak az segíthetne a helyzeten, h a o lyan , fában dús területeket is kapnánk v i s sza a Kárpá tok vidékéről, amel y e k az erdőnek a népességhez való a rányát lényegesen megjaví tha tnák" .

„Mindnyájan tudjuk, me ly területek volnának erre kiválóan a lka lmasak . A d j a a Gondviselés, hogy azok az akadályok, melyek ebbeli szép reményeink megvalósulásának m a még út jában állnak, mennél előbb elhárul janak!"

E s a Gondviselés meghal lga t ta tíz millió magya r kérését : v isszaadta azóta K á r p á t a l j á t s a M a g y a r Koronának ezt az elveszett ékkövét visszai l lesztet te régi helyére.

Mindnyájan érezzük ennek az eseménynek a j e len tőségét, anélkül, hogy a s t a t i s z t i k a számsorai t látnók. A régi országhatár egy része ju to t t v i s s z a b i r t o k u n k b a s ismét kezet foghatunk a rutén tes tvérnéppel , hogy ezentúl közös, erővel szolgáljuk a közös m a g y a r hazát . E z e k azok az érze lmi mozzanatok, ame lyekben a visszacsatolás erkölcsi jelentősége domborodik k i . A gazdasági előnyök megértése azonban már megk íván ja a változott he lyze t számszerű megvi lágí tását .

M i n k e t elsősorban a fakészletek nagysága, és összetétele érdekel. J e l e n c i k k e m b e n errenézve kívánok fe lv i lá gosítást adn i .

Más , részletes és ú jabb for rásmunka h iányában megint csak a jó , öreg Bedőt hívom segí tségül és ennek a régi, de még m a is ér tékes munkának az ada t a i a l ap ján igyekszem megfes teni a v isszakerül t országrész erdőségeinek és azok fanemmegoszlásának számszerű képét .

Tévedések kikerülése vége t t megjegyzem, h o g y K á r p á t a l j a a la t t is csak azokat a részeket k ívánom érteni,, amelyeket a j anuá rban megjelent közleményemben nem tárgyal tam, tehát csak a régebbi demarkációs vonaltól , i l l e tőleg R o m á n i a ha tá rá tó l északra eső részeket. N y u g a t o n az 1939. évi ápri l is hó 4-én Sz lovákia és Magyarország között lé trejöt t megál lapodás ad ja K á r p á t a l j a ha tárá t ,

A te l jesség kedvéért azonban meg k e l l emlékeznem arról a 8 községről i s , amelye t azóta v i s s z a ke l l e t t a d n u n k Szlovenszkónak és arról a 20 községről, m e l y t i g y a n a k k o r hozzánk kerül t (az első csopor tban csak 4, a másodikban 14 községnek v a n etídeje). E z e k ada t a i a következők:

1. V i s s z a a d o t t községek: Cseklész 675, B a r a k o n y 729, Nandrás 1229, V e l e j t e 811, összesen 3444 kat . ho ldda l .

2. Idecsatol t községek: V á g a 122, K á l a z 154, M a g y a -rád 381, Felsőzel lő 657, R e k e n y e ű j f a l u 532, András i 2757, Alsópokorágy 104, Áj fa lucska 4587, Jászómindszen t 3111, R u d n o k 1947, A r a n y i d a 3265, Ba logpádá r 1182, E e l s ő f a l u 1147, összesen 19.946 ka t . h o l d d a l .

A z összes szaporodás tehát 16.502 ka t . ho ld . F a n e m -esopor tonk in t p e d i g a vál tozás : tö lgy : +4193 k. hold, bükk-és más l o m b f a : +9845 k. hold, fenyő: +2464 k. ho ld .

A z újonnan v i s szakapo t t kárpá t i részek s tat iszt ikája p e d i g Bedő A. ada ta i a l ap ján a következő:

KIMUTATÁS a visszacsatol t K á r p á t a l j a erdőterületeiről.

I. Zemplén vármegye.

1. Szinnái járás. B r e z o v e c 222, D a r a 196, D u b r a v a 732, H r a b o v a r o s z t o k a 562, Inóc 933, J a l o v a 82, Kálnarosztoka 2112, K l e n o v a 1265, Kolbászó 1823, K o l o n i c a 2329, Ladomér 698, Miha j ló 100, N a g y p o l e n a 1595, N o v o s z e d l i c a 3686, Oroszb isz t ra 1372, Oroszhrabócz 1090, Oroszpa tak 646, Orosz-ruszka 3028, Oroszvo lova 1131, Osz t rozsn ica 783, P r i s z l o p 431, R u n y i v a 2919, Smugóc 319, S z m o l n i k 1417, S z t a k c s i n 4279, Sz t akcs in rosz toka 1543, S z t a r i n a 1723, Sz t r ióc 1148, T o p o l y a 2911, U b l y a 2641, U l i c s 2803, U l i c s k r i v a 2129, Zboj 5974, Z u e l l a 967, Par ihuzóc 456 kat . ho ld .

Zemplén vármegye összeseit:

T B 1 « - mlslombfa F e n ^ Ü 8 3 Z e 9 e U

k a t a s z t e r i h o l d

. . 400 55.577 68 56.045

II. Ung' vármegye. 1. Ungvári járás. Alsódomonya 11(56, Andrasóc 8."),

An ta lóc 4610, Árok 2597, B a o s a v a 36, Cser iész 95, Cigányóc 646, Dengláz 58, Dubróka 435, Fe l sődomonya 1197, Gojdos 518, H lubóka 10, Hor lyó 408, H u t t a 947, I g l i n c 576, K i s -s z l a t i n a 895, K ö b l é r 2724, K o r u m l y a 1159, L e h ó c 252, N a g y láz 1679, N a g y s z l a t i n a 1008, N e v i c k e 1263, Ókemence 4996, O r l y a v a 20, Oroszkomoróc 41, Pe t róc 2054, Pu tkahe lmec 784, R o h o n c a 3048, Sze rednye 425, S z t r i p p a 869, V a l k a j a 319, Bező 650, J é h k e 37, K a r e s a v a 852, Taso lya 169 kat . hold.

J á r á s

S z i n n a i

2. Szobránci járás. Alsór ibnyice 124, Fe l ső remete 3667, Felsőr ibnyice 5772, H o r n y a 57, Hunkóc 2010, Kol ibabóc 160, Kónyus 2958, ördögporuba 912, P r i p o k a 1341, Euszkóc 168, Sarospolyánka 178, Sáros remete 206, A^ajnatina 138 kat . ho ld .

3. Bereznai járás. Begenyá tpász té ly 1567, B u k ó c 3994, Csői •noholova 8409, D o m a s i n a 1983, D u b r i n i c s 2429, H u s z n a 1219, K i s b e r e z n a 2089, K i spász té ly 984, K i s t u r i c a 8582, K n y a h i n a 827, K o s z t r i n a 8103, Kosz tyovapász té ly 2745, Lipóc 2818, L u b n y a 1998, L u h 905, L y u t a 14.101, M i r e s e 1689, M o k r a 1592, N a g y b e r e z n a 2330, N a g y t u r i c a 3139, Őszemére 2486, Ósztuzsica 2181, Oroszmocsár 609, Pe recseny 3941, Poroskó 4674, Rakó 2386, Rosztokapászté ly 1413, Szmerekova 2066, Szólva 2065, S z t a v n a 5247, S z t r i c s a v a 938, S z u h a 1347, T i h a 3563, T u r j a b i s z t r a 3225, T u r j a -pasz ika 4420, Tur j apo lena 12.574, Tur ja remete 4625, U j -kemence 2536, U j szemere 2402, U j s z t u z s i c a 7005, U z s o k 2349, V e r h o v i n a b i s z t r a 2249, V i s k a 2068, Voloszánka 2158, Vorocsó 4012, V u l s i n k a 1272, Zábrogy 1351, Záhorb 1780, Zaricsó 2775, Z a u s z i n a 1208 ka t . ho ld .

Ung vármegye összesen:

í r á s k a t a s z t e r i h o l d

1. Ungvár i . . 11.922 24.706 — 36.628 2. Szobránci . . 4.167 13.524 — 17.691 | B e r e z n a i . . — 138.205 24.123 162.328

E g y ü t t : 16.089 176.435 24.123 216.647

III. Bercg vármegye.

1. Munkácsi járás. Alsóviznice 81, B á r d h á z a 125, B e l e b e l e 34, B e n e d i k e 102, Beregha lmos 72, B e r e g s á r r é t 180, Beregszöllős 95, Beregsz i lvás 173, B e r e z i n k a 12, B u b u l i s k a 679, B u k o v i n k a 342, Csapócka 31, Dunkófa lva 319, Fede les -í'alva 134, Felsőschönborn 65, Fe l sőv izn ice 133, F o g a r a s 485, F r i g y e s f a l v a 7372, Gombás 236, G o r o n d 1145, H e r c f a l v a 16, [glinc 56, Tgnéc 1587, K l a c s a n ó 730, Klocskófa lva 31, K l u -

csá rka 201, Kockaszá l lás és Z i m b r i l o v a 116, Kölcs in 58, K u s t á n f a l v a 404, L e á n y f a l v a 227, Léc fa lva 1765, Liszárnya 2, N a g y l u c s k a 377, Nagymogyorós 2392, Pa tkanyóc 1183, P i sz t raháza 9, P o d h e r i n g 27, Puzsnyákfa lva 3107, Repede 117, R ó n a f a l v a 26, Sa jgópusz ta 814, Szélesztő 82, Szentmiklós 4045, Sz inyák 9931, Szt rabicsó 877, T r o s z t a n i c a 21, Ujk lenóc 9666, Vidékfa lvapuszta 3650, Zsófiafalva 9, Zsukó 155 kat . hold .

2. Felvidéki járás. Ardánháza 101, B a b a k ú t 1839, B i l k e 3135, B r ó d 187, Dávidfa lva 134, Drágabár t fa lva 811, Feke t epa t ak 133, Gál fa lva 29, Há tmeg 700, I l onca 5861, I l o s v a 121, K i s á b r á n k a 182, K i s a l m á s 85, K i s f a l u d 18, Komlós 184, K r a j n a m a r t i n k a 2154, K a k a r i a 1427, Maszár-f a l v a 168, M i s z t i c e 1293, Nagyábránka 1905, N y i r e s f a l v a 346, P o j á n k a 22, S a r k a d 609, Sza jkófa lva 99, Szobot in 4921, Tőkés 57 kat . ho ld . '

3. Szolyvai járás. Ábránka 665, Alsóverecke 622, B u k ó c 1704, Domboste lek 1029, Dorcsópuszta 258, D u z s i n a 2976, Fe l sőhrabonica 7142, Fe l sőverecke 466, Hánykovica 10.520, Hárs fa lva 2457, H o l u b i n a 1761, I z v o r h u t t a 6833, K a n o v a 366, K i c s e r n a 76, K i s s z o l y v a 1557, L a t u r k a 34, M a l m o s 789, M i s k o r o v i c a 976, N a g y r o s z t o k a 347, N a g y -t i b a v a 2139, O l e n y o v a 1135, Pá los 2529, P a s k ó c 20, Pe rek-reszna 4348, P l á v i a 84, P o l e n a 7350, Roszes 240, Serbóc 2098, Szászoka 1633, Szolocs ina 1506, S z o l y v a 362, Szuszkó 737, T i s o v a 1147, Töv is fa lva 19834, V e l i k i v e r k p u s z t a 920, Verebes 503, Volóc 18587, Z a g y i l s z k a 1894, Z b u n 12, Zugó 1682, Z s d e n y o v a 10339 kat . hold .

Bereg vármegye összesen:

J ÍÍ, r ÍÍ s T 0 , K y ™ « • F e n y ö Ö S 3 z e s e " k a t a s z t e r i h o l d

1. Munkácsi . . . . 10.087 43.409 53.496 2. Fe lv idék i . . . . 14.243 12.278 — 26.521 3. S z o l y v a i . . . . — 105.857 13.820 119.677

E g y ü t t : 24.330 161.544 13.820 199.694

I V . U g o e s a vármegye . 1. Tiszáninneni járás. Alsókarasz ló 26, Alsósárad 185,

Fe lsősárad 269, K i s k u p á n y 558, N a g y - és K i s c s o n g o v a 102, N a g y - és K i s r á k ó c 3672, Nagyszöl lős 7304, Ölyvös 104, Rakasz 3742, Sásvó r 7, S z i r m a 1, Szől lősvégardó 397, V e r -bőc 511, V e r e s m a r t 652 k a t ho ld .

2. Tiszántúli járás. Csarna tő és Sósu j f a lú 3132, Gödényháza 59, G y u l a 583, Hömlőc 43, P é t e r f a l v a 105, Szá -razpatak és Bocskó 188, T i s z a k i r v a 655, Velé te 2397, Veréce 937 kat . ho ld .

Ugocsa vármegye összesen:

T i r - máflombL ****

5. Huszti járás. Alsószel is tye 145, B e r e z n a és Alsó-b i sz t r a 14.962, B e r e z n i k 16.337, D o l h a 9091, Gernyes 1476, H e r i n c s e 6728, H u s z t 5919, Husztköz 254, I z a 2659, Kerecke 4667, Kese lymező 1117, K u s n i c a 6572, L i p c s e 3158, L i p c s e -polyána 5174, Rókamező 11.968, Szeklence 408, Szuha-b r o n y k a 12.597, V i s k 10.228, Zádnya 1598 ka t . ho ld .

6. Ökörmezői járás. Alsó- és Fe l sőh idegpa tak 1017, B u k ó c 510, I s z k a 1822, Kalocsa imsád , Kalocsa láz , K a l o c s a -nyegrovec 16.562, K e l e c s é n y 367, L y a h o v e c 949, Óholyátin 2180, ökörmező 18.648, P r i s z l o p 774, R e k i t a 86, B i s z k a 712, R i p i n y e és M a j d á n k a 14.992, Sz inevér 21.724, Szinevérpo-lyána 11.279, S z o l y m a 1885, T o r o n y a 1996, T y u s k a 1186,

Újho lyá t in 513, Vucskómező 10.633 kat . ho ld .

Máramaros vármegye összesen:

J á r á s

1. S z i g e t i 2. T iszavölgyi 3. T a r a c v i z i . 4. Técső i . . 5. H u s z t i . . 6. ökörmezői

E g y ü t t

Tölgy Bükk- és inas lombfa

k a t a s z t e r

7.682 23.021

Fenyő összesen

i h o l d

— 30.703 1.488 91.262

726 86.691 9.154 44.148

10.207 104.891 — 47.060

116.257 209.007 55.403 142.820

200 53.502 — 115.098

60.775 107.835

29.257 397.073 232.635 658.965

V á r m e g y e

Összesítés. Tölgy Bükk- és más lombfa, Fenyő

k a t a s z t e r i h o l d

I . Zemplén 400 55.577 68 56.045 I I . U n g , . 16.089 176.435 24.123 216.647

I I I . B e r e g . . 24.330 161.544 13.820 199.694 I V . U g o c s a . . 8.218 17.411 — 25.629

V . Máramaros . 29.257 397.073 232.635 658.965

E g y ü t t : 78.294 808.040 270.646 1,156.980

Terü le t a rány : 7% 70% 23%

Erdészsz ívünk mél tán örülhet ezeknek a számoknak a láttán! É s különösen örvendetes, hogy tekinté lyes terület esik a fenyőre, me lye t edd ig c saknem teljesen nélkülöztünk. T e k i n t e t t e l p e d i g a r ra , hogy a cseh u r a l o m idejében a bükkösök fe lú j í tása is a fenyő mesterséges közbeeiegyí-tésével történt, b iz tos ra vehet jük, hogy a he lyze t m a még; jóval kedvezőbb, m i n t ahogy azt a f en t i ada tok muta t j ák s a l uc - és j egenyefenyő megközel í t i a 30%-ot. E b b ő l a jegenyefenyőre körülbelül 4% esik.

A tudomásomra ju to t t adatok szer in t ezeken a te rületeken a korosztályok megoszlási v i s z o n y a i egészben véve kedvezők, elég egyenletesek s a 100 évesnél idősebb állományok több, m i n t 2 0 % - k a i v a n n a k képviselve. H a tehát általában 100 éves vágásfordulóval számolunk, még bizonyos készletfölösleg is á l lapí tható meg . M e g k e l l azonban gondolnunk, hogy az erdőöv felső ha tá ra közelében a 100 évesnél magasabb vágásforduló i s megokol t lehet.

A h iva ta los csehszlovák je lentésekből megközelí tő képet a lko tha tunk a v i s szacsa to l t részek egyéb erdő- és f a gazdasági viszonyairól i s , de előre k e l l bocsátanom, hogy ezek az adatok a vo l t Kárpátoroszországra (Podkarpatská Bus) vona tkoznak , m e l y U n g , B e r e g és U g o c s a vármegyéknek a bécsi döntés a lap ján novemberben v i s s z a k a p o t t részei t is magában fog la l ja , v i szon t az ez év ápr i l i sában K á r p á t aljához csatol t 1060 k m 2 - n y i területe t nem t á rgya l j a s így íizok az újabb területre csak megfelelő módosí tásokkal v o l nának alkalmazhatók. Tá jékozásul azonban mégis közlöm a következő számokat.

A vo l t Ruszinszkóban az 1—250 hek tá r nagyságú erdőbirtokokra az összes erdőterület 11%-a, a 250—500 hektár közöttiekre 2%-a, az 500 hektáron felüliekre 87%-a esik.

A k incs tár i erdők területe 368 ezer hektár (640 ezer kat. hold), ezenkívül ál lami kezelés a la t t áll 185 ezer hektár (322 ezer ka t . hold) .

É v i növedéknek Ruszinszkó egész területére 1,632.000 m 3-t muta tnak k i , ennek p e d i g hektáronként 3.2 m 3 , azaz holdankint 1.84 m 3 fe le l meg . E z t keveselnünk k e l l . Sa jnos .

nem áll módomban megál lapí tani , hogy ez a növedék hogyan értelmezendő, b iz tos ra vehet jük azonban, hogy a gyérítések megfelelő a lkalmazásával a tényleges évi fatermés, legalább is az új területen ho ldank in t á t lag 2 m 3 -né r magasabbra lesz fokozható, a fenyvesekben ped ig a 3 m 3 -en felül i s emel-kedhe t ik . Gondo l juk meg, hogy a korszerű gyér í tések a faál lomány egész é le t t a r t ama a la t t az összes fa termés 40— 50%-ára rúghatnak. S ha a gyérí tési a n y a g eddig talán nem vo l t megfelelően értékesíthető, most, a m i k o r Kárpá t a l ja a fában szegény Magyarország alkotórésze lett , remélhető, hogy az előhasználatok a jövőben j óva l belterjesebbek lesznek, m i n t eddig .

A z ungmegye i ősbükkösök fel tárása sem késhetik most már sokáig. N e m képzelhető, hogy i l y e n holttőkék heverjenek k a m a t o z a t l a n u l annak az országnak a földjén, ame ly edd ig óriási összegeket vo l t kénytelen külföldre küld e n i a behozott fáért!

D e mégis, felülemelkedve a gazdasági mérlegeléseken , m e g k e l l szívlelnünk azt is , hogy a középeurópai művelt ál lamokban hasonló természeti érdekességek már csak igen elvétve fo rdu lnak elő. Azér t gondoskodni kellene arról, hogy az ungi bükkösök legszebb részén nagyszabású természeti emlék hasíttassék ki, hogy ennek a tájnak ősi képe. az utókor számára megőrizhető legyen.

H a z a f i a s melegséggel ajánlom ezt a tervet az i l l e tékes körök magas f igyelmébe! H a d d legyen nekünk is nemzet i p a r k u n k : o l y a n szigetünk az ember i kul túrától és a műszaki alkotásoktól k i fo rga to t t v i lág közepette, ahol z a v a r t a l a m i l gyönyörködhetünk a természet hamisí ta t lan ábrázatában.

N e sa jná l juk azt az ezer holdat, amelye t K á r p á t a l j a visszacsatolása emlékének szentelnénk, az Igazság győzelmének örök je leképen!

A k incs tá r i erdők három nagy u rada lomra oszlanak (Ungvár , Bus tyaháza , R a h ó ) . M i n d e g y i k 200 ezer holdon felül v a n . E z e k b e n a fenyő több m i n t 40%. Üzemmód szer in t 92%-uk szálerdő, a többi sarjerdő.

A csehszlovák s t a t i s z t i k a i h i v a t a l ada t a i szer in t a kincstári erdők 50, a községiek 2, a közbirtokossági erdők 13, az egyháziak 4. a részvény tá r saság iak 20,* a magánerdők 5%-át fogla l ják e l az egész erdőterületnek.

A z összes fa termésnek ke reken fele szér ia , fele tűzifa. Nézzük most , h o g y a l a k u l Magyarország erdőterüle

tének s ta t isz t ikája a legújabb változások titán.

Tiilfry B ü k k F e n y ő Összesen

e z e r k a t a s z t e r i h o l d 1. Nagymagyarország 3655 6487 2966 13.108

(28%) (49%) (23%) 2 Csonkamagyarország (1937) 987 880 99 1966

(50%) (45%) (5%) o

?* (1938 XT/10 . ) 1211 976 108 229S (53%) (42%) (5%)

4. ii (1939 III 14.) 1215 98(5 110 2311 (53%) (42%) (5%)

5. ii (1939 TI 1-20.) 1287 1725 381 3393 (38%) (51%) (11%)

6. ii (1939 TV/4 . ) 1293 1794 381 3468 (37%) (52%) (11%)

Az 1937-es állapothoz képest a százalékos területgyarapodás a következő: tölgy 30%, bükk 104%, fenyő 285%. Az összes erdőterület gyarapodása pedig 76%. A je lenlegi Magyarország területe 117.171. k m 2 , ebből az erdőterület 19.931 k m 2 . Az ország erdősültsége tehát 17%.

H a most az erdőterületnek a népességhez való v i s zo nyát vizsgál juk, ebben is i gen kedvező vál tozást tapasz talunk . Csonkamagyaiországon 0.22 ka t . hold erdő t'sett 1 lélekre, a m a i Magyarországon p e d i g (10 mill ió 709 ezer fővel számolva) 0.32 ka t , ho ld . Tgaz, hogy ez még m i n d i g nagyon v i s s z a m a r a d a háború előtti 0.91 kat . holdas á t lag mögött, de v i s z o n y l a g mégis ór iás i haladást je lent az 1937. évi állapothoz képest . A j a v u l á s 4 5 % .

M i n d e n kérdés közül a legfontosabbnak lá tszik an-

* Ebben ny i lván a volt Schönborn-léle erdőbir tok jáfsza a fő-izerepet.

nak t isztázása, hogy m i l y e n ha tássa l lesznek új erdőterüle te ink fabehozata lunk csökkentésére. T u d j u k , hogy m a ez a behozatal i g e n tetemes és pénzértékben k i fe jezve körülbelül egyér tékű búzakivitelünkkel . N a g y előny v o l n a tehát, h a ez a súlyos teher nem nyomná tovább külkereskedelmünk mérlegét .

Megbízható s t a t i s z t i k a i adatok h í j j á n csak hozzávetőleges a l akban fog la lkozha tom ezzel a tá rggyal .

F a b e h o z a t a l u n k az 1935. és 1936. évben 82, i l letőleg 99 ezer v a g o n r a rúgot t ( E r d . L . 1937, 230. old.) . 1937-ben ped ig Biró sze r in t m i n t e g y 85 ezer vagont tett k i (Erid. L . 1938, 306. old . ) . A három év behozata l i á t laga tehát*kereken 90 ezer vagon .

A z 1935-re és 1936-ra vonatkozó részletezés a lap ján kiszámítható, hogy az a famennyiség, ame ly behozatal a lakj á b a n évente hozzánk kerül, m i n t e g y 2 millió 700 ezer tömörköbméter tövönálló fa tömegnek il letőleg 20% termelési és közelí tési apadék leütésével 2,160.000 m 3 t i s z t a k i h o z a t a l -nak felel meg . E b b ő l 1,600.000 m 3 esik a fenyőre, 560.000 m a

a lombfára. N e m szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy

a müncheni döntés o l y a n területeket csatol t hozzánk, me lyek a behozata l i szükséglet tekinte tében a l i g v a n n a k v a l a m i v e l előnyösebb helyzetben, m i n t Csonkamagya ro r szág többi része. E z t i s f igyelembevéve, a fennebbi meny-nyiségeket m i n t e g y 1 0 % - k a i fel k e l l emelnünk. T e h á t : fenyőszükségleti ink kereken 1,800.00, lombfa szükségletünk 600.000 m 8 v o l n a .

Bedő szer int U n g , B e r e g és Máramaros vármegyében a t i sz ta k ihoza t a l a tölgyre nézve ho ldank in t át lag 1.58 m 3 , a bükkre 1.65, a fenyőre 2.51 m 3 . E z e k k e l számítva a v isszacsatol t K á r p á t a l j a fa termése a következő v o l n a : tölgy 124.000 m 3 , bükk 1,333.000 m 3 , fenyő 680.000 m 3 . *

* Ez az össHGsen. 2 millió 137 ezer m 3 jelentékenyen felülmúlja ;i csehszlovák földmiv. minisztérium jelentésében kimutatott 1,632.000 m* növedéket. Nincs azonban okunk Bedő adataiban kételkedni, amelyek a fatermési táblákkal is jól egyeztethetők össze. S biztosra vehetjük, hogy kellő feltárás és belterjes gazdálkodás esetén a jelenlegi termelés lényegesen fokozható lesz.

A fennebbiekből kivi lágl ik, hogy lombíaszükségle-tünk hiányzó részét (amennyiben t isztán csak a fatömegről van szó) a v isszacsatol t részek sa j á t szükségletével együtt bőségesen fedezni tudják. Tüzi fabehozata l ra tehát többé nem lesz szükségünk, sőt még k i v i t e l r e is számíthatunk, még abban az esetben is, ha a k ínála t emelkedésével a tüzifaárak esni fognak s ezért a fogyasztás lényegesen emelkedn i fog.

Másképen áll azonban a dolog a fenyővel. H a a Euténföld sa já t szükségletét leszámítjuk, a fennmaradó 600.000 m 3 , m e l y b e n k b . 10% tűzifa is v a n , legfeljebb egy harmadrészét fedezheti az ország szükségletének, tehát ebből még mindig tetemes behozatalra szorulunk. E z e k szer in t teljesen megokol t lenne, h a bükköseink egy részét jegenye- és lucfenyvesekké a lakí tanók át.

E z e k a puszfa számok azonban még nem vi lágí t ják meg a helyzetet m i n d e n oidalról s így könnyen téves következtetésekre is vezethetnek. T u d n u n k k e l l ugyan i s , hogy a v i sszakapot t fenyvesek egy része még részben fel táratlan s így ezekből nem lehet a kiszámítot t fatömeget m i n d já r t elejétől kezdve k i t e r m e l n i .

Továbbá ahhoz, hogy a szükséges szelvényárukhoz és egyéb félgyártmányokhoz hozzájussunk, okvetlenül rendelkeznünk k e l l a megfelelő fafeldolgozó te lepekkel i s . H o g y ebben a tek in te tben m i l y e n e k a ruténföldi állapotok, arról még nincsenek részletes értesüléseim, de valószínű, hogy eleinte még sok lesz a tennivaló.

Mindeneke t összefoglalva könnyen lehetséges, hogy egy darab ig a fenyőszükségletnek csak jóva l k isebb része, esetleg csak egy negyed része fog kie légí tés t nye rhe tn i .

Mindenese t re gyors cselekvésre és komoly munkára lesz szükség, ha a közelmúlt n a g y eredményeit teljes mértékben aka r juk használni és ezt a közgazdaságilag any-n y i r a megnyomorított országot mennél előbb szabadabb lélegzetvételhez k íván juk j u t t a t n i . B í z u n k a kormányzat bölcsességében, hogy m i n d e n erkölcsi és a n y a g i eszközt meg fog ragadni a teljes s iker elérése érdekében!

D e r W a l d s c h a t z Os tobe runga rns . V o n A. v. Szent-Istvány.

D a s unter dem N a n i e n „Ruthenenland" b e k a u n l c a l tunga r i sche Gebiet der W a l d k a r p a t h e i i kehr te n a c h 20 j a h r i g e r frem-d e r H e r r s e h a f t w i e d e r h e i m u n d brachte e r f r eu l i che Ánderungen in der forst- u n d v o l k s w i r t s e h a f t l i c h e n L a g e IJ i igarns m i t sieli .

V e r f . führt a u f G r u n d des W e r k e s von Bedő die B e w a l -d u n g der e inze lnen Gen ie inden a n ; dicse A n g a b e n w e r d e n dann bez i rks- , bzw. k o m i t a t s w e i s e s u m m i e r t u n d die W a l d f l a c h e n

a u c h n a c h H o l z a r t e n gesondert angeführ t . A l s E n d e r g e b n i s ze ig t s i ch an Gesamtwaldf láche e in Z u w a c h s

v o n 1,156,980 Ka ta s t r a l . j oeh (665,824 ha). H i e v o n be t r ág t der A n t e i l der E i c h e : 7 v . H . , der B u c h e u n d der übr igen Laubhö lze r : 70 v . H . u n d der Nadelhölzer : 23 v. I i .

D e r z e i t besi tz t alsó R u m p f u n g a r n 3,468.000 K a t a s t r a l j o o h (1,995.800 ha) W a l d f l á c h c (h ievon E i c h e : 37 v. H . , B u c h e inu l andere Laubhö lze r : 52 v. H . u n d Nadelhölzer 11 v . H . ) . D a s B e -w a l d u n g s p r o z e n t des L a n d e s s t ieg v o n 12.6 a u f 17 u n d a u f einen B e w o h n e r en t fa l i t somi t 0.32 h a W a l d .

V e r f . k o m m t auf G r u n d der H o l z e i n f u h r a n g a b e n der letz-ttía J a h r e , sowie der m u t m a s s l i c h e n E r t r a g e der K a r p a t h e n w á l der z u r Scb lus s l ' o lge rung , dass der B r e n n h o l z b e d a r f U n g a r n s küiiftis 'hin als gedeckt betraehtet w e r d e n k a i m , a n Nade l imt / . -holz h ingegen auch w e i t e r h i n bcdeutend* M e n g e n eingeführt werden müssen.

L e s richesses forest iéres de l a H a u t e - H o n g r i e o r i cu ta le , p a r A. de Szent-Istvány.

LB r e t ou r d u t e r r i t o i r e des Ru thénes a procuré á l a H o n g r i e 665,824 h a de foréts, et a notablement amé l io ré a i n s i l a e i t u a t i o n économique et fores t iére d u pays .

A c t u e l l e m e n t l a sur face boisée est de 1,995,800 ha (dont chénes 37%, hét res et aut res essences feu i l lues 52%, essenccs résinei ises 11%), ce q u i représente une p i ' opo r t ion de 17% et 0,32 ha de fórét p a r téte d 'habi tant . M a l g r é cela , l a H o n g r i e d e v r a encore i m p o r t c r du bois d 'oeuvre.

* F o r e s t w e a l t h of N o r t h e a s t - H u n g a r y . B y A. de Szent-

Istvány. B y ithe r e t u r n of so- c a l l e d R u t h e n i a H u n g a r y got back

fu r the r wood lands to an extent of 665,824 hectares. T h i s fact i m -p r o v e d the p o s i t i o n of Hungá r i án fo res t ry a n d n a t i o n a l economy cone ide rab ly .

The present wooded a r ea of the c o u n t r y amoun t s to 1,995,800 hectares (of w h i c h oak const i tu tes 37 per cent, beech a n d other

broad l eaved species 52 p . c. and con i fe r s 11 p. e.) T h e pe rcen tage o f w o o d l a n d s a m o u n t s to 17 a n d there is one i n h a b i t a n t to e v e r y 0.32 hectare of wood . N e v e r t h e l e s s H u n g a r y has to i m p o r t t i m b e r alsó i n the fn tu re .

A Duna és Tisza közötti meszes futóhomoktalajok könnyen felvehető foszforsavtartalma az ákácfásítás szempontjából.

I r t a : V á g i I s t v á n .

N e m tagadható m a már , hogy az akác abból a ta la jból , amelyen erőte l jesen megnövekedik , a többi fa fa jhoz képes t feltűnő sok t ápanyagot v o n k i , t ehá t igényeges fafa j p l . az erdei- v a g y feketefenyővel szemben. Természe tesen az ákáe is csak a fe l tá r t t ápanyagot v e s z i f e l az összes foszforsavból i s . E z a tanulmányom a r r a k í v á n feleletet adn i , lehet-e a talajban lévő, könnyen felvehető P2O& alapján, amely különböző eljárások segítségével meghatározható, kimutatni azt, hogy a talaj az akác szempontjából megfelelő-e vagy nem.

Különböző e l já rások v a n n a k , a m e l y e k segí tségével m e g tudják határozni a t a l a jban lévő, fe lvehető P^Os-ot. A meghatározás tör ténhet ik 1%-os c i t r o m s a v v a l , a Sigmond módszerével, 0.2 normál sósavval v a g y sa lé t romsavval , az utóbbi el járás az E g y e s ü l t Ál lamokban a h iva t a lo s e l já rás .

A z 1%-os c i t r o m s a v v a l való k ivonatolás t Lemmerm.ann és König, i l l . Hasenbaumer veze t ték be.

Lemmermann szer in t , h a az 1%-os c i t r o m s a v 100 g r . talajból 25 m g . P 2 O V o t o l d k i , a k k o r ez a ta la j a n n y i f e l vehető P 2 O V t t a r t a lmaz , h o g y az foszforműt rágyára ha tás talan, különösen, h a a t a l a jban a P 2 O 5 v i szony lagos oldhatósága 25%. A re la t ív oldhatóság úgy értendő, hogy v a n p l . a ta la jban 20 mg-, c i t r o m s a v b a n oldódó P 2 0 5 , a ta la j összes PüOs-tar ta lma p e d i g 80 mg.', a k k o r a v i s z o n y l a g o s oldható-

20 ság — X 100 = 25%.