1

Ének-zene

7. osztály

Budavári Általános Iskola

2016.

2

Himnusz

Szózat

3

La Marseillaise

La Marseillaise

Allons enfants de la Patrie,

le jour de gloire est arrivé

Contre nous de la tyrannie

L'étendard sanglant est levé.

L'étendard sanglant est levé:

Entendez-vous dans les campagnes

Mugir ces féroces soldats!

Qui viennent jusque dans vos bras

Égorger vos fils et vos compagnes.

Aux armes citoyens,

Formez vos bataillons.

Marchons! Marchons!

Qu'un sang impur

Abreuve nos sillons

4

Átal mennék én a Tiszán

A régi stílusú magyar népdalok jellemzői:

- dallamvonala: ereszkedő

- sorszerkezete: kvintváltó => A5 A5v

A Av

- Hangsora: pentaton (d-r-m-sz-l)

- Szótagszám: rövid sorok, kis szótagszámmal

- Előadásmód: parlando (elbeszélve) vagy rubato (szabadon)

Az újstílusú magyar népdalok jellemzői:

- dallamvonala: kupolás

- sorszerkezete: visszatérő => B Bv

A A

- Hangsora: hétfokú, esetenként pentaton

- Szótagszám: hosszú sorok, magas szótagszámmal

- Előadásmód:tempo guisto (feszes ritmus)

5

Kiöntött a Tisza

A D-dúr hangsor:

Ha a dó-t a D hang helyére helyezzük, akkor két hangot fél hanggal meg kell emelni. Így az F-ből

Fisz, a C-ből pedig Cisz lesz. Ezért a D-dúr hangsor előjegyzése: 2 #. Az előjegyzés utolsó

keresztje mindig a ti hangot jelöli.

Sárgul már a fügefa levele

6

Gerencséri utca

A szext hangköz:

Ha két hang között hat fok távolság van, akkor a hangközüket szextnek nevezzük. Megkülönböztetünk kis és

nagy szextet (k6, N6).

Kis szext: ha az alaphangra épülő kvartot kis terc (k3) követi.

Nagy szext: ha az alaphangra épülő kvartott nagy terc (N3) követi.

7

Tisza partján mandulafa virágzik

8

Fiumei kikötőben

9

Nem vagyok én senkinek sem adósa…

Még azt mondja ez a kislány vegyem el, vegyem el,

Meg sem kérdi, hogy majd mivel, hogy majd mivel tartom el, tartom el,

Eb fél…

Eltartom hétköznap búzakényérrel, kenyérrel

Vasárnap, ha más nem jut már, más nem jut már veréssel, veréssel,

Eb fél…

10

Kodály Zoltán: Háry János

Daljáték, négy kalandban elbeszélve. Zenei anyaga népdalokból és önálló

zenekari részekből áll.

A mű szereplői:

Háry János és mátkája, Örzse

Ferenc császár és a Császárné

Napóleon és felesége, Mária Lujza (aki Ferenc császár lánya)

Marci bácsi

Ebelasztin báró

A daljáték története:

A nagyabonyi kocsmában az öreg Háry János meséli fiatalkori kalandjait.

Első kalandja során Mária Lujzának segít,

aki beleszeret és a bécsi udvarba viszi,

Örzsével együtt.

Második kalandja a bécsi udvarban történt

hőstetteit meséli el, részt vesz a Ferenc

császár és Napóleon közt kirobbant

háborúban kapitányként.

A harmadik kaland során Háry a majlandi

csatatéren egyedül győzi le a franciák

seregét, és még Napóleont is fogságba ejti.

Negyedik kalandja a jutalmáról szól, mely

Mária Lujza keze lenne, de nem fogadja el,

inkább hazatér a falujába Örzsével.

Végül visszatérünk a nagyabonyi kocsmába, az öreg Háryhoz, akit a mesélésben egy diák szakított

meg tüsszentésével. Hitetlenkedve fogadja a hallgatóság a történetet.

11

Ó, mely sok hal…

Marci bácsi dala

12

Szegény vagyok

Örzse dala

13

Adventi ének

14

Rétre hívó

Hej, rozmaring

15

A ROMANTIKA

A 19. század korstílusa. Előzménye a francia forradalom, melynek legfőbb jelmondata:

„Szabadság, egyenlőség, testvériség!”. A romantika Beethoven halálával kezdődött, 1827-ben és

a XIX. század végéig tartott.

Jellemzői az elvágyódás (a romantikus művész soha nem érzi magát jól ott, ahol van), a

végletesség, felfokozott érzelmek, a szenvedély, a szélsőséges indulatok és a hősies magatartás.

A romantikus zene jellemzői:

- Szenvedély, szélsőségek

- Főszereplővé válik a népdal

- Műfajok:

– Miniatűrök: dal, dalciklus, karakterdarab

– Monumentális: szimfónia, szimfonikus

költemény, versenymű, opera

Magyar romantikus zenére az érzelemgazdagság jellemző.

Az operák dallamosak, látványosak, formájukat mégis a

magyar nép dallamvilága és a verbunkos zene határozza

meg.

A verbunkos: táncos karakterű műzene. Jellemzői a ritmus

díszítések, gyakori a nyújtott és éles ritmus, valamint a

bokázó záróritmus.

Zenehallgatás:

Chopin: Forradalmi etüd

Liszt: Szerelmi álmok

Szerdahelyi József: Magasan repül a daru

16

Erkel Ferenc

(1810-1893)

Gyulán született, Pozsonyban tanult. 1838-ban a Pesti Magyar Színház

első karmestere.

1844-ben megzenésítette a Himnuszt, 1875-től pedig az akkor létrejött

Zeneakadémia első igazgatója, tanára. Leghíresebb művei operák:

Hunyadi László, Bánk bán.

Meghalt a cselszövő

Zenehallgatás:

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Meghalt a cselszövő, Palotás

Bánk bán

Műfaja opera, szövegét Katona József drámája

nyomán Egressy Béni írta.

A Bánk bán története a XIII. században

játszódik, amikor II. András királyt a keresztes

háború külföldre szólítja. Távollétében

felesége, Gertrudis pazarlása, fényűzése és

erkölcstelen életmódja miatt ellentétbe kerül a

magyar főurakkal. Vezérüknek Bánk bánt

választják. Bánk látja felesége, Melinda

tragédiáját, Tiborc panaszából megismeri népe

keserű sorsát; a megoldás drámai útját

választja: megöli a királynőt.

17

Szereplők Hangfekvés

II. Endre, Magyarország királya bariton vagy basszbariton

Gertrúd, királyné mezzoszoprán

Ottó, Gertrúd öccse tenor

Bánk bán, Magyarország nádora tenor

Melinda, a felesége szoprán

Petúr bán, bihari főispán bariton

Tiborc, paraszt bariton

Hazám, hazám

Zenehallgatás:

Erkel Ferenc: Bánk bán – Keserű bordal, Hazám, hazám

18

Liszt Ferenc

(1811-1886)

1811-ben született Doborjánban, zeneszerző, zongoraművész,

karmester. 1823-ban volt az első nyilvános koncertje, ahol

homlokcsókot kapott Beethoventől. Az 1838-as pesti árvíz hírét

hallva hazatért, félbeszakította nyugat-európai koncertsorozatát.

Bécsben és Budán adott jótékonysági hangversenyt, melynek

bevételét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. Az 1860-as

évektől három város, Budapest, Róma és Weimar között

ingázott. Az 1875-ben a megalakuló Zeneakadémia első elnöke,

tanára. 1886-ban tüdőgyulladást kapott és Bayreuthban meghalt.

Zenehallgatás:

Liszt Ferenc: Szerelmi álmok, Haláltánc

Hajnalozó

A rapszódia: A XIX. századi hangszeres műfaj, nemzeti-népi dallamokra épül, gyakoriak a tempó-

és dinamikai váltások.

Zenehallgatás:

Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák (2., 10., 12., 15.)

Szimfonikus költemény: irodalmi, képzőművészeti alkotások zenei nyelven történő

megfogalmazása. A műfajt Hector Berlioz alkotta meg és Liszt Ferenc emelte művészi fokra.

Zenehallgatás:

Liszt Ferenc: Mazeppa, Les Preludes, Villa d’Este szökőkútjai

19

Richard Wagner

(1813-1883)

Német zeneszerző, aki az opera műfajában alkotott. A

romantikus opera megreformálója, a zenedráma megteremtője.

Barátja és támogatója volt Liszt, akivel rokoni kapcsolatban

álltak: Liszt az apósa lett Wagnernek 1870-ben, mikor Cosima

lányát elvette. 1876-ban megépült a Bayreuth-i színház, itt

képzett színészek adták elő Wagner darabjait, ahol a

zeneszerzésen, a szöveg megírásán túl még a díszletet és a

jelmezt is ő tervezte.

Leghíresebb operái: Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda,

A Nibelung gyűrűje => tetralógia.

Zenehallgatás:

Wagner: A valkűrök lovaglása

Guiseppe Verdi

(1813-1901)

Olasz operaszerző, aki Milánóban élt és dolgozott. Az emberi

énekhang elsődlegességét hirdette. Leghíresebb operái: Nabucco,

Rigoletto, Traviata, Aida, Don Carlos.

Zenehallgatás:

Verdi: Nabucco – Rabszolgák kórusa

Nabucco:

A bemutató 1842. március 9-én volt a milánói Scalában. Verdi első, átütő sikerű operája, ennek oka

az opera politikai mondanivalója volt.

A címszereplő valódi történelmi személyiség: az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istár-

kapu építtetője, az i. e. VI. században élt II. Nabukodonozor, aki lerohanta Júdeát és birodalmába

telepítette a zsidókat.

20

Rabszolgák kórusa

Aida:

1869-ban készült el a Szuezi-csatorna,. ezért Verdit felkérték, hogy írjon egy egyiptomi témájú

operát, amit a kairói Operaházban mutattak be 1871-ben.

Zenehallgatás:

Verdi: Aida – Bevonulási induló, Radames áriája.

21

Franz Schubert

(1797-1828)

Osztrák zeneszerző, aki a bécsi klasszicizmus és a romantika

határán élt. 6 éves korától komponált, egyéniségéhez a dal

műfaja állt legközelebb, 600-at komponált. De alkotott

szimfóniákat, zongorára, kamarazenekarra és kórusra is írt

műveket. Két alkalommal járt Magyarországon, magyaros

hangvételű művei bizonyítják a zenei hatást, mely ekkor

érték.

Zeneszerzői munkásságát nem kísérte siker és elismerés,

idővel ez búskomorrá tette. A művésztársak összejöveteleket

szerveztek, ahol Schubert bemutathatta műveit, ezeket

SCHUBERTIÁDÁKnak nevezzük. 31 évesen halt meg,

tífuszban.

Híres művei: A szép molnárlány (20 dalból álló dalciklus)

Pisztráng-ötös: Egy korábban írt dal alapján írta meg a zongoraötöst, melyet az

alábbi hangszerek adnak elő: hegedű, brácsa, cselló, bőgő, zongora.

Zenehallgatás:

F. Schubert: A Rémkirály, A molnár virágai, Vándorlás, Pisztráng-ötös

A vándorlás

22

A pisztráng

Robert Schumann

(1810-1856)

A német romantika egyik vezető egyénisége, főleg zongorára

komponált, de dalokat is írt. Zenei lapot alapított, mely még ma is

rendszeresen megjelenik.

Leghíresebb műve a Gyermekjelenetek, mely kis zongoradarabok

sorozata, fiatalsága emlékét őrző, felnőtteknek szánt darabok.

Zenehallgatás:

R. Schumann: Gyermekjelenetek

23

Fryderyk Chopin

(1810-1849)

A lengyelek legnagyobb romantikus zeneszerzője,

zongoraművésze. 21 éves korától haláláig Párizsban élt. Kevés

koncertet adott, inkább komponált, műveiből és tanításból

tartotta el magát. Reménytelen szerelem fűzte George Sand-hoz,

ez és az elhatalmasodó tüdőbaj vezetett korai halálához.

Elsősorban apróbb zongoradarabokat írt, például etűd, prelűd,

noktürn, polonéz, mazurka, keringő.

Zenehallgatás:

Chopin : c-moll „Forradalmi” etűd

Etűd: technikai tudást fejlesztő gyakorlat, hangszeres zene.

Aranyosom

24

Felix Mendelssohn-Bartholdy

(1809-1847)

Német zeneszerző, karmester, zongorista. Kortársaival ellentétben

gazdag családból származott. Művei a kiegyensúlyozott, boldog

életét tükrözik. Szimfóniákat, versenyműveket, hangverseny-

nyitányokat, zongoraműveket írt.

Johannes Brahms

(1833-1897)

Német zeneszerző, akinek zenéje a barokk és klasszikus

hagyományokra épül, azokat újítja meg, de kötődött a

népdalokhoz is. Barátság fűzte Reményi Ede hegedűművészhez,

így ismerte meg a magyar verbunkost, ennek hatására született a

21 Magyar tánc.

Bölcsődal

25

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

(1839-1881)

Az orosz nemzeti zene egyik legnagyobb mestere, akit

eredetileg szülei katonai pályára szántak. Zenéjével a célja

az orosz zene hagyományainak ápolása, sajátos nemzeti

stílus megteremtése.

Legjelentősebb művei:

- Egy kiállítás képei (1874): zongoradarab-sorozat

- Borisz Godunov: opera

Egy kiállítás képei – Promenád

Zenehallgatás:

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – Promenád, 1. 4. 5. 7. 8. 10. 11. kép

26

Pjotr Iljics Csajkovszkij

(1840-1893)

Az orosz romantika legsokoldalúbb személyisége, zeneszerző,

karmester, zongoraművész. Jogi tanulmányokat folytatott, de

közben folyamatosan zenélt, komponált. Zenéjében az orosz

nemzeti dallamkincs és a nyugat-európai zenei kifejezésmódok

egyszerre vannak jelen. Balettjei a leghíresebbek.

Fő művei: 6 szimfónia, Rómeó és Júlia nyitány, Diótörő,

Csipkerózsika, Hattyúk tava (balettek), Anyegin, Pikk dáma

(operák)

Altatódal

Zenehallgatás:

Csajkovszkij: Hattyúk tava – A négy kis hattyú tánca, A cukortündér tánca, Trepak

27

Bedrich Smetana

1824-1884

A cseh romantikus nemzeti zene megalapozója, elismert

zeneszerző, zongoraművész. Műveiben nemzeti érzéseket,

gondolatokat szólaltatott meg. Kedvelt műfaja az opera (Az

eladott menyasszony) és a szimfonikus költemény (Hazám-

ciklus).

Hazám (Má Vlast): Csehország tájain vezeti végig a hallgatót,

és felidézi a történelmi emlékeket.

I. Vyšehrad

II. Moldva

III. Šárka (Női név)

IV. Cseh erdőkön és mezőkön

V. Tábor (Város)

VI. Blaník (hegység)

A hat szimfonikus költeményt a Višehrad-téma köti össze

Moldva: a Hazám ciklus 2. szimfonikus költeménye.

Története: két erecske egymáshoz simulva patakká

lesz, később folyóvá duzzad, ezzel párhuzamosan

terebélyesedik ki a dallam is

A Moldva folyó témája

Zenehallgatás:

Smetana: A Moldva

28

Antonin Dvorak

1841-1904

Cseh zeneszerző, brácsaművész, zenepedagógus. Brahms

felfigyelt rá, barátság alakult ki köztük. A prágai

konzervatóriumban és New Yorkban is tanított. Művei

szimfóniák, kamaraművek, operák.

Leghíresebb műve az Újvilág (IX.) szimfónia, melyet 1893-

ban írta, az Amerikában töltött évei hatására.

Zenehallgatás:

Dvorak: Újvilág szimfónia I, II, IV. tétel

29

Giacomo Puccini

1858-1924

Luccában született és élt,

majd Milánóban tanult. Első

operája a Le Villi, amit egy

pályázatra írt. Torre del

Lagoban telepedett le, itt

születtek a leghíresebb

operái, a Bohémélet, a Tosca

és a Pillangókisasszony.

Műveit a közönség szerette.

Az olasz opera megreformálója, Verdi utódja. Az operákban Puccini hatására a mindennapi

emberek élete, problémái jelennek meg, hősei valójában nem makulátlanok, hanem esendők. A

jeleneket is kikerülnek a koszos utcára, ezeket az újítást követő zeneszerzőket VERISTÁKNAK

hívjuk. (vero: ol. igaz).

Zenehallgatás:

Puccini: O mia babbino caro

George Bizet

1838-1875

Francia zeneszerző, aki operákat, szimfóniákat írt. Műveit értetlenség

fogadta. Élete utolsó munkája a Carmen című operája, mely a bemutatón

megbukott, a zeneszerző pedig pár nap múlva meghalt. A mai napig a

Carmen az egyik leggyakrabban játszott opera.

Zenehallgatás:

Carmen: Habanena, Overture, Torreador-dal